Globális restart
Hajnalodott.
Ez önmagában nem lenne egy meglepő esemény, az emberek mégis rémülten futottak össze a város szürke utcáin, fehér arcukat ijedten fordítva a halványlila, rózsaszín és narancssárga különböző árnyalataiban pompázó horizont felé. Közel kétszáz éve nem volt erre példa.
Légvédelmi szirénák hangja hasított a jegesen ropogós levegőbe, hátborzongató visszhangot verve az egyébként zajos utcák meglepő némaságában. A katonaság és rendőrség speciális alakulata perceken belül megjelent az ország minden területén, pattogó hangon parancsolva rendre és nyugalomra mindenkit.
Parancsaik azonban feleslegesek voltak, az emberek döbbent áhítattal egyébként is csak szobrokként álltak az utcán, csendben figyelve ahogy a sötét égbolt rohamtempóban világosodik, az összefüggő feketeség eltűnik és felváltja a helyét a különleges színek kavalkádja. A szivárvány összes színe örvénylett az égbolton, tükröződve a bárányfelhők szerény domborulatain.
A nap felső tizede megjelent a horizont felett, hullámozva gömbölyödött elő a tengervíz nyugodt, sima felszíne felett. Mintha csak egy búvár sapkája bukkanna fel a mélyből. A levegő jégkristályai még egyszer utoljára felszikráztak, ahogy visszaverték a sárga ragyogást, majd sűrű páraként maradtak egy pillanatig a levegőben, hogy aztán felhő nélküli esőként zuhanjanak a bámészkodók arcába.
- Hát ez a pillanat is elérkezett - vetette le vastag bundáját Smith kapitány, ahogy a fekete Jeepből kiszálló hadnagy mellé lépett.
- Olvastam róla leírásokat, de sosem gondoltam volna, hogy ilyen lesz valójában - vallotta be a nő. Ő is levette kabátját, kicsit meglazította a sálat a nyakában. Lassanként felmelegedett a levegő.
- Mindent elintézett? - kérdezte a kapitány, féloldalasan sandítva hadnagyára. Csak most vette észre, milyen különlegesek a szemei. Eddig csak annyit látott, hogy világosak, most már a színüket is látta.
- Csak egyvalami maradt még hátra. - vetette hátra csillogó haját a nő, és merészen felettesére nézett. - Én szerelmes vagyok magába. - arca különleges árnyalatot vett fel, hasonlót a felkelő nap lenyűgöző színeihez. A kapitány egy pillanatig döbbenten nézett azokba a hátborzongatóan különleges színű szemekbe. Meglepte, hogy a nő megelőzte a vallomással.
- Miért nem mondta előbb?
- Azt hittem, több időm lesz még.
- Mind azt hittük.
Percekig csak álltak némán, sápadt, fehér arcukat a felragyogó égbolt és a hajnal gyönyörű színei felé fordítva.
Ahogy a nap egyre magasabbra hágott a horizonton, az emberek úgy szabadultak meg meleg ruháiktól. A földre hulló sapkákon és sálakon, vaskos bundákon, csizmákon tapostak, ahogy egymást ölelték és könnyek között búcsúzkodtak. Tudta mindenki, mit jelent a hajnal színes káprázata.
A nap ragyogó sárga gömbjének több, mint fele látszott már, mire mindenki egy szál alsóneműben állt mezítláb a tengerpart nedves homokját élvezve, a fehér homlokokon csillogó izzadtságcseppek szikrázva verték vissza a nap egyre erősebb fényét.
A meleg kezdett egyre elviselhetetlenebb lenni. Az idősek és a betegek halk sóhajok kíséretében ájultak el, a mellettük állók igyekeztek őket elkapni, és békésen a puha homokra fektetni. Az edzettebbek közül páran beúsztak a vízbe, a tenger sós felszínén lebegve igyekezték elhúzni az elkerülhetetlenül érkező pillanatot.
Smith kapitány szomorú mosollyal ölelte át a hadnagyát. Forró csókjuk volt az utolsó, amit életükben tettek.
A nap teljes egészében felemelkedett a tenger fölé, ragyogása végigperzselt a földön. A parton álló bámészkodók közül már senki sem volt talpon, még aki élt is csak bágyadtan pihegett, csendes beltörődéssel várva a véget.
A reggelt már csak néhányan érték meg. Kétszáz év óta először végre felkelt a nap, gyilkos pusztítást hozva magával. Délre már csak a tenger legmélyén megbúvó egysejtűek maradtak életben. A gyilkos sugárzás az ő sejtjeikben is változtatásokat eszközölt. A mutánsok jobban bírták a hőt, nekik kedvezett az újfajta klíma. Őrült módjára szaporodni kezdtek. Késő délutánra már új fajok alakultak ki. Estére megjelentek az első, sosem látott többsejtű lények.
Új körforgás vette kezdetét.