Polc a falon

- Ha már úgy is itt vagy, segítesz kérlek felfúrni a polcot?

- "Ha már úgy is", jó vicc. Valld be, hogy csak ezért hívtál.

- Nem ezért hívtalak. Barátok vagyunk, hiányzott a társaságod.

- És a polcfúró-képességem.

- Segítséged, esetleg. De már olyan rég nem találkoztunk.

- Múlt héten, a Janiéknál. Vagy az a nap teljesen kiesett?

- Hát most mit mondjak, finom volt a pezsgő. De az más. Így, kettesben rég találkoztunk már. Pedig emlékszel, régen folyton együtt lógtunk.

- Igen, emlékszem. Szóval, hova fúrjam?

- Oda, az ágy fölé.

- Ceruzád van? Be kéne jelölni a csavarok helyét.

- Toll jó lesz?

- Mindegy. Vízmérték?

- Tessék?

- Vízmértéked van? Nem szeretném ferdén felfúrni a polcot. Még a végén engem hibáztatnál, hogy folyton leesnek róla a cuccaid.

- Szerintem azom nincs.

- Jó, mindegy, egy pohár víz is megteszi.

- Bor esetleg?

- A vízszintet akartam mérni, de nekem a bor is jó. Csak aztán ha leborul a szőnyegedre...

- Jaj, ugyan már. Jól emlékszem, te a vöröset szereted, ugye?

- Nem mindegy az a vízszintesség szempontjából?

- Gondoltam utána megihatnánk.

- Haza kéne mennem. Otthon várnak.

- Ja igen, tényleg. Mióta is vagytok együtt? Újév óta?

- Igen. Akkor ide jó lesz?

- Mi?

- A polc.

- Ja igen, persze. És jól megvagytok?

- Persze, miért ne lennénk?

- Csak beszélgetek. Az utóbbi időben már nem avatsz be annyira a részletekbe.

- Milyen részlet érdekel?

- Bármi, amit egy baráttal szívesen megosztanál. Szüleit ismered?

- Csak az anyját, az apja meghalt rákban tavaly.

- Jaj, szegény, őszinte részvétem.

- Jah, nem könnyű neki. Az az újévi buli volt az első hely, ahova a temetés óta ment. Azóta se nagyon járunk el sehova.

- De azért randizni csak szoktatok, nem? Tudom, hogy te olyan romantikus lélek vagy.

- Aha, persze. Te, ez a fal miből van?

- Honnan tudjam?

- Konkrétan izzik a fúró vége. Lehet, hogy pont a vasbeton közepére akarod felfúratni a polcodat?

- Most mit csináljak, ha ott néz ki jól?

- Hát figyelj, én ezt ide nem tudom felfúrni. Nézd meg, a tipli fele se megy bele, csak a vakolatot tudom megpiszkálni.

- Jó, akkor fúrd fel oda, a kanapé mellé. Ezzel a lyukkal mégis mi legyen?

- Be kéne tömni.

- És... Betömöd nekem?

- Be. Van itthon gletted?

- Mim?

- Jézusom. Kérem azt a pohár bort.

- Na, ez a beszéd. Szóval, szoktatok randizni azért?

- Mégis miért érdekel ennyire?

- Mert a barátod vagyok és fontos nekem a boldogságod.

- És szerinted én a randiktól leszek boldog?

- Hát a boldog párkapcsolat titka nem a randikban rejlik?

- Nem. Ide jó lesz akkor a polc?

- És azzal a lyukkal végül mégis mi lesz? Ott hagyod nekem parlagon, hogy beszőjék a pókok?

- Ha nincs itthon gletted, akkor nem tudom mivel betömni. Esetleg rakj oda valami képet.

- Ó, képről jut eszembe, emlékszel arra a nyaralásra, ahol az az utcai firkász párként rajzolt meg minket? Pont valamelyik nap találtam meg azt a képet. Hát nem vicces?

- De, nagyon vicces.

- Szerinted ha bekeretezem és odarakom az ágy fölé, az eltakarja a lyukat?

- Gondolom. De szerintem nem kéne kiraknod, főleg nem ide.

- Jaj, ugyan már, annyira nem lett gáz az a kép.

- Na, akkor jó így a polc?

- Tökéletes, köszönöm!

- Szuper. Akkor ennyi volt?

- Ugyan, maradj még, tényleg nem csak ezért hívtalak. A pizza még ide sem ért.

- Tényleg mennem kell.

- Benned vagy bennem nem bízik a párod?

- Tessék?

- Ritka, hogy férfi-női barátság ilyen jól működjön, mint nálunk, gondolom féltékeny és azért vár haza ilyen hamar.

- Dehogy féltékeny, semmi oka rá.

- Akkor igazán maradhatnál még egy kicsit.

- De csak amíg megjön a pizza. Tudom, hogy nem szeretsz egyedül enni.

- Jaj, de jó! Szóval, akkor még bort?

- Nem, ennyi is elég volt.

- Enni nem hagysz egyedül, de inni ihatok?

- Autóval vagyok.

- Itt is elalhatsz, tudod.

- Tudom, de még sötétedés előtt haza szeretnék érni. Holnap megyünk anyósomhoz ebédre.

- Most már anyósod?

- Hát, szóval... Majdnem.

- Nem mondod! Összeházasodtok?

- Jövő májusban.

- Hova ez a sietség? Még csak újév óta vagytok együtt!

- Tudod, ezt érzi az ember. Mármint, hogy kivel élné le az életét.

- Szóval azt mondod, ő a "nagy Ő"?

- Szerintem igen. És tök jó lenne, ha te is megismernéd. Sőt, ha már így felmerült, szeretném, ha majd te lennél a tanúm az esküvőn. Végül is te vagy a legrégebbi barátom.

- Őszintén nem tudom, hogy erre mit mondjak.

- Mások gratulálni szoktak.

- Hát én... Szóval... Gratulálok. Erre inni kell.

- Egyenesen az üvegből?

- Ünneplünk.

- Te most sírsz?

- Csak kicsit erős a bor, kaparja a torkom. Te figyelj, csak szerintem fura az a polc ott a kanapé mellett?

- Hát, valóban jobb lenne az ágy fölött.

- Szerintem inkább szedjük is le. Köszi, hogy segítettél. Jobban belegondolva nem is kell nekem polc sehova.